Első interjúalanyom Pákozdi Attila aki a hétvégén szenvedett egy elég csúnya sérülést. Most megtudhatjuk tőle, hogy ő maga hogy élte meg a történteket, mit gondol a csapatról és a idei bajnokságról.

Pákó örülünk hogy itt vagy, és rendelkezésünkre állsz. Első kérdés, ami nyílván mindenkit érdekel: hogy vagy most így 1 nappal az ominózus mérkőzés után?

Köszönöm kérdésedet , már jobban vagyok...kicsit még sokkos állapotban érzem magam , de szerencsémre az egész csapat kiáll mellettem és így sokkal jobban érzem magam. Igaz tegnap még kicsit nehézségeim voltak , mert ugye bár gipszet kaptam , de ma már magamtól feltudtam állni és járkálni egy kicsit...

Ennek, természetesen mindannyian örülünk, tegnap még sokkal súlyosabbnak tűnt a helyzet. El tudod mesélni mi történt a pályán?

Hát amikor az a bizonyos szöglet volt , felugrottam fejelni , belecsúsztattam a labdába és miközben a levegőben voltam éreztem hogy az ellenfél játékosai közül valaki eltalálta a térdemet, és ahogy érkeztem le még ki is fordult a bokám...

Ott akkor, volt az első gondolatod miután ráeszméltél mi történt?

Hát ott igazából nem gondoltam semmire , csak visszagondoltam hogy mi is történt valójában és közben a köztudott bíróra gondoltam, hogy ha jobban vezeti a meccset, akkor ez talán nem történik meg.

Ezután elvitt a pályáról a mentő. Mit mondtak neked a kórházban, mi vár most rád? Mennyi ideig leszel gipszben és mennyi idő amíg teljesen felépülsz, és újra pályára léphetsz?

Hát a kórházban csak azután mondták meg a dolgokat hogy megröntgeneztek és kiderült hogy nincs semmi baj a szalagokkal. Most ez a gipsz két hétig lesz fent és utána még szerintem még 2 hétig nem megyek edzésre , de amint tudok újra járni fogok. Hát a jövőben, szerintem térd szorítót fogok hordani focizás közben, mert nem szeretném, hogy még egyszer megtörténjen ez velem

         Ez nyilvánvaló. Mit gondolsz a sérülésed mennyire fog befolyásolni a jövőben? Ugyanannyit fogsz      vállalni mit eddig?

Úgy érzem hogy többet fogok vállalni , mert most már tapasztaltam és rájöttem hogy nem olyan vészes. És amúgy is ha kevesebbet vállalnék akkor nem lenne értelme folytatnom a focit, ez egy baleset volt, megtörténhet bármikor bárkivel. Én úgy érzem, hogy ez felnyitotta az szememet: fontos ez a sport a számomra.

Jó hallani. Ahogy a dolgok kinéznek az ősszel már nem lépsz pályára. Mesélj kicsit az idei mérkőzésekről amin az ifi színeiben pályára léptél. Hogy érezted magad, és mit vélekedsz a saját teljesítményedről? Elégedett vagy?

Hát hogy megmondjam őszintén , ilyen jól még soha nem éreztem magam. Igaz most lett ez a sérülés , de tetszik hogy a csapatban szeretnek az emberek, odafigyelnek rám, és hogy úgy harcolnak mintha az életük lenne a tét. Hát a saját teljesítményemről annyit, hogy úgy érzem, hogy az én szezonom vége felé már rendesen csináltam a dolgokat. Az elején még nagyon lazára fogtam ezt a játékot. Hát ha úgy összesítve nézem akkor elégedet vagyok a teljesítményemmel , de van még mit csiszolnom a tudásomon.

Elégedett is lehetsz, hiszen idén szinte kivétel nélkül minden poszton be lehetett vetni, és védő létedre gólokat is szép számmal termeltél. Melyik volt a legjobb meccsed?

Hát ez jó kérdés ugyanis nem tudom nagyon eldönteni , hogy melyik volt a legjobb meccs. De mondjuk ami közel áll hozzám az a Püspökhatvani és a Nagymarosi. Ez a kettő, ugyanis a Püspökhatvanin egy óriási gólt lőttem , a Nagymarosin meg kiderült hogy a csapatom szeret, és hiába vagyok begipszelve , azok a szavak amiket a csapattól kaptam nagyon jól esett...

Még egy kérdés, mit te jósolsz, nyerünk az év végén?

Hát ezt előre még nem tudnám megmondani , de az biztos hogy jó úton járunk a győzelem felé. Ez igazán a tavasszal fog eldőlni a Fót - Göd meccsen.

Mindenki nevében köszönöm hogy a rendelkezésünkre álltál, üzensz valamit az olvasóknak?

Hát csak annyit üzenek az olvasóknak, de inkább a rivális csapatoknak hogy féljenek ha meghallják a Fót szót mert mindenki bele fog szaladni innentől egy alapos vereségbe:D

         Még egyszer köszönjük, és mielőbbi felépülést kíván az egész csapat!

Köszönöm én is

Csá

Csáó